Szüzesség.
Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el.
Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza,
hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a
problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el,
ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes
srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem
venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó
félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta
ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…
Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány
évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas
munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban),
stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a
színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a
lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk,
megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes
embereknek is szükségük van szerelemre…
Annyira, de annyira szerettem! Ez a könyv egy újabb
bizonyíték arra, mennyire reménytelenül és visszavonhatatlanul
romantikus vagyok. Az embernek mindig kell egy kis bizonyosság e téren. :)
Úgy gondoltam a következő bejegyzésem Monica Murphy-től a Heti csaj lesz, ugyanis az a könyv is nagyon-nagyon tetszett, de ez valahogy rátett még egy lapáttal. De ettől még, az előbb említett könyvvel kapcsolatos részletek is felkerülnek!
Na de, Szakítópróba. A cím, nos.. nem jó! Nem értem. Valami más kellett volna, ugyanis teljesen mást kaptam, mint amit vártam a címnek köszönhetően. Ennél a címnél még az a nagyon elcsépelt Tiltott szerelem kifejezés is jobban helytállt volna.
Az írónő annyi idős mint én, azaz huszonegynéhány éves, és ráadásul pont a mi korosztályunkról ír, így ennek köszönhetően zseniálisan átjöttek Bliss gondolatai. Minden teljesen igaznak hatott. A félelme az első alkalom előtt, a bénázásai, az a mindent görcsbe rántó izgalom amikor meglát egy nagyon jó pasit. Utána a harc saját magával, hogy mi tévő legyen a pasival, mert annyira azért nem hülye, hogy ne vegye észre, bejön a csávónak. Szegény annyi abszurd dolgot csinált teljesen véletlenül izgalmában, hogy komolyan az én arcom is égett! , de mégis totál aranyos volt közben. Ez a bizonyos "aranyos" jelző sokszor előkerül a lapokon is. :)
Bliss gondolatai! Csillagos 5, mintha csak én tépelődtem volna, na jó ennyire azért nem estem volna túlzásokba (hamlet alias macska), de találtam hasonlóságot az ő és az én gondolkodás módom között. De hát mi lányok ilyenek vagyunk. Szeretünk mindent túl bonyolítani, mindenben a jeleket keressük, minden mozdulatból, pillantásból következtetéseket vonunk le, akár akarjuk, akár nem. Senki ne merje, azt mondani, hogy nem! Totálisan hitelesen mutatta meg a fiatal írónő hogyan is gondolkodik egy lány. :)
Ez egy nagyon aranyos történet, remek időtöltés. A színházi dolgok külön emelik a könyv érdemi szintjét, végre egy sztori, amiben fontos szerepet kap a művészet. Bár annyira sosem szerettem, na jó.. egyáltalán nem szerettem Shakespeare-t, se az ókori görög irodalmat. De tudom ennek mi az oka! Gimi első és második osztályában volt hozzájuk szerencsém, mint tananyag, ami 14-16 éves kort jelent. Úgy gondolom az emberi agy, ennyi idősen még sehol sincs, hogy ilyen monumentális műveket sikeresen megértsen, elbíráljon. Mégis ezt várták tőlünk.. röhej. Csoda, hogy nem szerettem, szerettük ezeket? Ha most kellene róluk tanulnom, most kellene megfogalmaznom a véleményemet róluk biztosan fényévekkel jobban mennének mint anno! De hát úgy tűnik erre még nem jöttek rá az oktatásügyben dolgozók.. Vagy csak hidegen hagyja őket ez a tény. Mindegy.
És hát Garrick Taylor. Imádtam, egyszerűen csöpögtem a könyv felett, mikor azt mondta : Drága.
Kérlek mond nekem is! Most!
Ő egy igazi férfi. Kedves, vicces, jóképű, okos, gondoskodó. Minden! Én sem tudnám tanárként kezelni, az már biztos. Nincs mese, ő egy olyan pasi, akit senki sem rugdalna ki az ágyából! ;) Velem az élen. háhááá . :) És persze egyértelműen lejön, mennyire vágyik Blissre, miközben tartania kell a távolságot, ha nem akar semmi olyan komolyabb bonyodalmat, ami csődbe döntene mindent.
Már korábban is eszembe jutott, hogy mazochista vagyok, de most már biztosan! Ebben lelem örömöm komolyan, mikor az írók csak húzzák a mézesmadzagot, finoman adagolják az eseményeket, miközben már nem bírom elviselni az érzelmi, olykor szexuális feszültséget amit a szereplők, és persze én is érzek. De aztán amikor minden végre a saját medrében folyik, jön a tűzijáték, a szenvedélyek vihara elragad mindenkit jó messzire. Úúúú. :)
Nagyon tetszett az epilógus, ami Garrick szemszögéből született. Édes volt.Imádni való.
Az sem zavart, hogy ő szőke, a borítón pedig a pasas barna. Nem tudta elvenni a kedvemet ez a kis botlás. Azt hiszem az én gondolataimban is barnán szerepelt, vagy majdnem barnán. :) Bliss meg valahogy fordítva.. ő mindig szőke volt a fejemben, ezért is szőke a képen amit hoztam. Na, mindegy.
Mindenkinek ajánlom. Nem kell nagy csavarokat várni ettől a sztoritól, nincs itt semmi dráma. Ez egy fiatal lány első szerelmének története, ami igazán remekül sikerült.
Szerelem, bűntudat, félelem és vágy. Romantikus alkatok előnyben! :)
Kedvenc.
Úgy gondoltam a következő bejegyzésem Monica Murphy-től a Heti csaj lesz, ugyanis az a könyv is nagyon-nagyon tetszett, de ez valahogy rátett még egy lapáttal. De ettől még, az előbb említett könyvvel kapcsolatos részletek is felkerülnek!
Na de, Szakítópróba. A cím, nos.. nem jó! Nem értem. Valami más kellett volna, ugyanis teljesen mást kaptam, mint amit vártam a címnek köszönhetően. Ennél a címnél még az a nagyon elcsépelt Tiltott szerelem kifejezés is jobban helytállt volna.
Az írónő annyi idős mint én, azaz huszonegynéhány éves, és ráadásul pont a mi korosztályunkról ír, így ennek köszönhetően zseniálisan átjöttek Bliss gondolatai. Minden teljesen igaznak hatott. A félelme az első alkalom előtt, a bénázásai, az a mindent görcsbe rántó izgalom amikor meglát egy nagyon jó pasit. Utána a harc saját magával, hogy mi tévő legyen a pasival, mert annyira azért nem hülye, hogy ne vegye észre, bejön a csávónak. Szegény annyi abszurd dolgot csinált teljesen véletlenül izgalmában, hogy komolyan az én arcom is égett! , de mégis totál aranyos volt közben. Ez a bizonyos "aranyos" jelző sokszor előkerül a lapokon is. :)
Bliss |
Ez egy nagyon aranyos történet, remek időtöltés. A színházi dolgok külön emelik a könyv érdemi szintjét, végre egy sztori, amiben fontos szerepet kap a művészet. Bár annyira sosem szerettem, na jó.. egyáltalán nem szerettem Shakespeare-t, se az ókori görög irodalmat. De tudom ennek mi az oka! Gimi első és második osztályában volt hozzájuk szerencsém, mint tananyag, ami 14-16 éves kort jelent. Úgy gondolom az emberi agy, ennyi idősen még sehol sincs, hogy ilyen monumentális műveket sikeresen megértsen, elbíráljon. Mégis ezt várták tőlünk.. röhej. Csoda, hogy nem szerettem, szerettük ezeket? Ha most kellene róluk tanulnom, most kellene megfogalmaznom a véleményemet róluk biztosan fényévekkel jobban mennének mint anno! De hát úgy tűnik erre még nem jöttek rá az oktatásügyben dolgozók.. Vagy csak hidegen hagyja őket ez a tény. Mindegy.
Garrick |
És hát Garrick Taylor. Imádtam, egyszerűen csöpögtem a könyv felett, mikor azt mondta : Drága.
Kérlek mond nekem is! Most!
Ő egy igazi férfi. Kedves, vicces, jóképű, okos, gondoskodó. Minden! Én sem tudnám tanárként kezelni, az már biztos. Nincs mese, ő egy olyan pasi, akit senki sem rugdalna ki az ágyából! ;) Velem az élen. háhááá . :) És persze egyértelműen lejön, mennyire vágyik Blissre, miközben tartania kell a távolságot, ha nem akar semmi olyan komolyabb bonyodalmat, ami csődbe döntene mindent.
Már korábban is eszembe jutott, hogy mazochista vagyok, de most már biztosan! Ebben lelem örömöm komolyan, mikor az írók csak húzzák a mézesmadzagot, finoman adagolják az eseményeket, miközben már nem bírom elviselni az érzelmi, olykor szexuális feszültséget amit a szereplők, és persze én is érzek. De aztán amikor minden végre a saját medrében folyik, jön a tűzijáték, a szenvedélyek vihara elragad mindenkit jó messzire. Úúúú. :)
Nagyon tetszett az epilógus, ami Garrick szemszögéből született. Édes volt.Imádni való.
Az sem zavart, hogy ő szőke, a borítón pedig a pasas barna. Nem tudta elvenni a kedvemet ez a kis botlás. Azt hiszem az én gondolataimban is barnán szerepelt, vagy majdnem barnán. :) Bliss meg valahogy fordítva.. ő mindig szőke volt a fejemben, ezért is szőke a képen amit hoztam. Na, mindegy.
Mindenkinek ajánlom. Nem kell nagy csavarokat várni ettől a sztoritól, nincs itt semmi dráma. Ez egy fiatal lány első szerelmének története, ami igazán remekül sikerült.
Szerelem, bűntudat, félelem és vágy. Romantikus alkatok előnyben! :)
Kedvenc.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése